UTOLSÓ PERCEK...
Szépen kellene majd megöregedni
Csak úgy magunkhoz ölelni az időt
Hogy ott állunk már, az örök tél előtt
Ne vegye észre rajtunk kívül senki.
Mert olykor méltatlan lesz az élet
Törődik a test és bomlik az elme
Már nem elég az égiek kegyelme
Ha minden nap káoszban ér véget.
Mert úgy lenne jó, ha hajlott háttal is
Mert úgy kellene, hogy ne legyen hamis
Tiszta szívvel, bűntelen menni el.
De vegytiszta tudattal és merészen
Az utolsó pecsét az útlevélen
Az Isten országába érni fel.